ÖRÖKLÉSI JOG

Az irányadó öröklési szabályoknak megfelelően általánosságban elmondható, hogy az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. Más megfogalmazásban az öröklés az ember halálával bekövetkező egyetemes jogutódlás.

A fentiekből jól látható, hogy jogi személyek esetében nem beszélhetünk öröklésről – az ő esetükben jogutóddal vagy anélkül való megszűnésnek lehet helye. Az örökhagyó halálának időpontja a legtöbb esetben egyszerűen megállapítható, hiszen azt a halotti anyakönyvi kivonat tartalmazza.

Előfordulhat ugyanakkor olyan eset is, amikor a halál időpontja nem egyértelmű. Jogrendszerünk ezekre az esetekre alkalmazza a holtnak nyilvánítás, illetve a halál tényének bírósági megállapítása elnevezésű nem peres eljárásokat.

Az irányadó öröklési szabályoknak megfelelően általánosságban elmondható, hogy az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. Más megfogalmazásban az öröklés az ember halálával bekövetkező egyetemes jogutódlás.

A fentiekből jól látható, hogy jogi személyek esetében nem beszélhetünk öröklésről – az ő esetükben jogutóddal vagy anélkül való megszűnésnek lehet helye. Az örökhagyó halálának időpontja a legtöbb esetben egyszerűen megállapítható, hiszen azt a halotti anyakönyvi kivonat tartalmazza.

Előfordulhat ugyanakkor olyan eset is, amikor a halál időpontja nem egyértelmű. Jogrendszerünk ezekre az esetekre alkalmazza a holtnak nyilvánítás, illetve a halál tényének bírósági megállapítása elnevezésű nem peres eljárásokat.

A bíróság – kérelemre – akkor nyilvánít holtnak egy eltűnt személyt, ha az eltűnésétől 5 év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismeretes volna. Az irányadó bírói gyakorlat szerint ugyanakkor abban az esetben, ha a feltárt bizonyítékok alapján a halál helye és a halál ténye is megállapítható, akkor nem holtnak nyilvánításnak, hanem a halál ténye megállapításának van helye.

A halál tényének bírósági megállapítása akkor kérhető, ha valaki meghalt, de a halálát közokirattal nem lehet igazolni. Ilyen esetekben tehát a halállal kapcsolatos minden releváns adat rendelkezésre áll, illetve azok beszerezhetők, de az anyakönyvezés még nem történt meg.

A halál, mint jogi tény bekövetkeztével az élve született ember jogképessége megszűnik (innentől kegyeleti jogokról beszélhetünk), illetve megnyílik az öröklés.

 

Mi alapján lehet örökölni?

Örökölni végintézkedés vagy törvény alapján lehet. Érvényesül tehát a végintézkedés elsőbbsége, azaz, ha az örökhagyó után érvényes végintézkedés maradt, akkor az öröklés rendjét alapvetően ez határozza meg.

Fontos leszögezni, hogy a végintézkedésen és a törvényen alapuló öröklés párhuzamosan is érvényesülhet, ha például a végintézkedés egy részében érvénytelen vagy az nem terjed ki a teljes hagyatékra.

 

Végintézkedések
Végrendelet

A végrendelet az örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. A végrendelet tehát az örökhagyó akaratának okiratba foglalása, amelyben vagyonáról rendelkezik, megnevezve örökösét vagy örököseit. A végrendeletre a Polgári Törvénykönyv szigorú alakszerűségi feltételeket ír elő.

 

Öröklési szerződés

A végrendelethez képest fontos különbség, hogy az öröklési szerződés egy kétoldalú szerződés, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében örökösévé nevezi, a másik szerződő fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve a gondozás nyújtására. Az öröklési szerződésre is irányadók a végrendeletre vonatkozó alakszerűségi előírások.

 

Halál esetére szóló ajándékozás

A halál esetére szóló ajándékozás esetében az ajándékozás azzal a feltétellel történik, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli.

Miben tudok az Ön segítségére lenni az öröklési jog területén?
  • Végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozási szerződés megszerkesztése és véleményezése;
  • A megbízás alapján elkészített végrendelet elhelyezése a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában, illetve annak bevezetése a Központi Végrendeletek Nyilvántartásába;
  • Jogi tanácsadás és képviselet a hagyatéki eljárás során, illetve az örökléssel kapcsolatos jogvitában.

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett dr. Párkai Dániel egyéni ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amelyek az ügyféljogra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.

Elérhetőségek
1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 7. földszint. 3/A
Megközelítés

Irodám az I. kerület szívében, a Vízivárosban található, így kiváló megközelíthetőséggel rendelkezik

  • tömegközlekedéssel: a Batthyány tértől 2 perc sétára, illetve a 19-es és 41-es villamosok Halász utcai megállójától 1 percre található az iroda;
  • gépjárművel: parkolás szempontjából szintén kedvező az iroda elhelyezkedése, hiszen a Bem rakparton, a Szilágyi Dezső téren, illetve a Fő utcában is könnyen található parkolóhely, ami azonban hétköznap 8:00 és 18:00 óra között díjköteles.

DR. PÁRKAI DÁNIEL 2020 | Minden jog fenntartva